Zártkör blog

Izland, a jégország

Kevés az olyan terület, ahol a Föld felszínén és belsejében lezajlott, illetve a még most is aktív földtani jelenségek ekkora tárházával lehet találkozni, mint itt. A szigetet az óceán szülte tizenötmillió évvel ezelőtt. Geológiai értelemben véve Izland Európa legfiatalabb országa.

Még a szívósságukról közismert „északi férfiak” is beleborzongtak, amikor a kilencedik század derekán a norvég őshazában dúló belső hatalmi harcok miatt néhányuknak a száműzetés jutott osztályrészül.

Szokatlanul erős, viharos szél, úszó jégtáblák és hóviharok edzették az amúgy sem elkényeztetett vikingeket, akik Izland alapítóiként az új otthont a hó földjének, később pedig jégországnak nevezték. Napjainkban a szigetország földrajzi elszigeteltsége pozitívan hat az izlandiak nemzettudatának ápolására és ősi nyelvük eredetiségének megőrzésére, s mindkettőből jelesre vizsgáznak.

Keflavíkban, Izland nemzetközi repülőterén landol a gépünk. A város egyben amerikai katonai támaszpont is, innen autóbusszal szállítják az utasokat a fővárosba, Reykjavíkba. Az úton kapunk először ízelítőt az északi ország számunkra szokatlan tájképéből és mostoha időjárásából. Reykjavík, a „füstölgő öböl” – nevével ellentétben – nagyon tiszta levegőjű ápolt, meglepően fejlett infrastruktúrájú, egységes város képét mutatja. Minden megtalálható, amire itt, a világ legészakibb fővárosában az átlagos európai városlakónak szüksége lehet a harmadik évezred elején.

A kikötőbe éppen befut a legfrissebb halszállítmány, egy-két rutinos mozdulat, és a halak máris jéggel díszítve fekszenek a műanyag ládákban, mintha tudnák, hogy ők jelentik a sziget legnagyobb kincsét. A szűk utcákon tejfölszőke gyerekek játszanak, fittyet hányva a hűvös óceáni szélnek. Nagyon sok a gyerek Izlandon, a család intézménye a legfontosabbak közé tartozik. Az emberek példátlan tisztelettel vannak egymás iránt, tudják, hogy a túlélés csakis összefogva lehetséges.

Hamar elérjük a város legismertebb terét, az Austurvöllurt, ahol az 1881-ben épült, hatvanhárom tagú törvényhozás épülete áll. Mögötte a Tjörnin-tó – közepén szökőkúttal – kisebbfajta madárkolóniának ad otthont: kacsák, récék, sirályok kelletik magukat a padokon ülő embereknek, akik a hála jeléül apró kenyérdarabokkal jutalmazzák a produkciót. Felfelé haladunk a dombon épült Hallgrímskirkja, Izland legnagyobb temploma felé. A puritán küllemű építmény előtt áll Leifur Eríksson szobra, azé a hajósé, aki Kolumbusz előtt ötszáz évvel már járt amerikai földön, beírva Izland szülötteit a történelemkönyvekbe. A part mellett áll a Höfdi-ház, amely 1986-ban Ronald Reagan amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök csúcstalálkozójának színhelye volt, s talán hozzájárult a hidegháború jeges hangulatának olvadásához. Reykjavík „Váci utcáján” a Laugaveguron üzletek, bankok, gyorséttermek, követik egymást, s a kirakatok elárulják, hogy Izland Európa egyik legdrágább országa.

A lakásokat egész évben muszáj fűteni, így a földből feltörő geotermikus források vizét hatalmas tartályokba pumpálják. Ilyen elosztó a Perlan (gyöngy), ami étterem és forgó obszervatórium is egyben. Innen a legjobb megfigyelni a Szeged méretű város színes háztetőit, amelyek a kék öböllel festői képet nyújtanak.

A várost északkelet felé hagyjuk el, ahol már végtelennek tűnő, mohával és zuzmóval borított lávamezőkön gurul a távolsági busz. Furcsán magas a platója, amit a gázlókon való átkelésre készítettek. Hveragerdi városka a melegházairól híres. Izlandon ugyanis a zöldségfélék jelentős részét hőforrások által fűtött üvegházakban termesztik. Néhány kilométer, és megérkezünk a Gullfoss-vízeséshez. Az elemi erővel becsapódó víztömeg látványától eggyé válunk a morajlással. A vízesés követi a cikcakkos törésvonalakat, ettől válik még érdekesebbé. A gejzírekhez hat kilométeres út vezet, és már lehet látni a feltörő apró gőzcsíkokat a kopár világosbarna felszínen. Olyannak tűnik, mint ha föld alatti gyár működne. A legnagyobb a minden gejzírek gejzírje, a névadó: Geysir. Kis dombot képez, és méltóságteljesen gőzölög. Sajnos, már nem tör ki, csak a többi felett atyáskodik. A mellette lévő Strokkur viszont öt-tíz percenként hatalmas robajjal repíti a magasba a kürtőjében felforralt vizet.

Izgalmas várakozás előzi meg a kitörést, az idesereglett turisták élesített kameráikkal és fényképezőgépeikkel mereven figyelik azt a pillanatot, amikor az egyre erőteljesebben bugyogó víz fél méter magasan felpúposodik, majd kirobban, mint a szökőkút. A természet furcsa és látványos játéka Izland legnagyobb nevezetessége. De látni még rotyogó iszapot, gyönyörű, kék vizű bugyogó tavacskákat is.

Innen kissé nyugatra található jégország legfontosabb történelmi színtere, a Thingvellir. Ezen a mezőn hívták össze 930-ban a nemzetgyűlést Európában először, és itt kiáltották ki Izland függetlenségét 1944-ben. A vidék másik érdekessége geológiai természetű: itt találkozik az európai és az amerikai földkérglemez. Izland Amerika és Európa felezővonalán fekszik. Az ország nyugati részét három nagy félsziget tagolja. A Snaefellsnes-félsziget csücskében pihen Ólafsvík, a régi halászfalu. Ez Izland ősi kereskedelmi központja, s bár innen vezet autóút, gyalog indulunk megmászni a Snaefellsjökul vulkán tövéhez simuló hosszú domboldalt. A kilátás páratlan élmény. Eső, napsütés és szél váltakoznak, a szivárvány pedig már megszokott látvány. Patakokat szelünk át, puha, alattomosan besüppedő mohamezők, lávakövek után pedig elénk tárul a vulkán hóval borított krátere, ahonnan Verne Gyula híres regénye szerint a föld középpontja felé vezet az út.

Délen a tengerpart sötétszürke homokjával Izland egyik legfestőibb tája. Vík a legdélibb városka, kisétálunk a tengerpartjára. Az óceán kegyesen viharos, megszokottan fodrozódnak a hullámok. Érdekes pontja ez a világnak: ha valaki innen egyenesen úszna dél felé, legközelebb a Déli-sarkon érne partot. Mem messze a Dyrhólaey szikla enyhe félkörív alakban az óceánba nyúlik, testén már lyukat tört magának az erős hullámzás. Délen a legtermékenyebb a talaj a birkák és az izlandi törpelovak számára. Borsos árért rövid lovaglásra is van lehetőség.

A Reykjanes-félsziget déli részén lévő Grindavík városka öreg halfeldogozó üzemében a sziget legfontosabb iparágába nyerünk betekintést. A sziget legfontosabb kiviteli cikkéért, a halért az 1970-es években Izland diplomáciai csatát vívott Nagy-Britanniával, ez volt a nevezetes „tőkehalháború”. Megmártózunk a közeli Blue Lagoon kétezer méter mélyről feltörő, kék opálos vizében. Néhol annyira forró a víz, hogy természetes szaunát is berendeztek lávakő kunyhó formájában. A víz a fapadlózat alatt csordogál, teljes a sötétség, a középkorban használatos vaskos fakapu pedig sajátos dallamot nyikorogva csapódik be mögöttünk. A fürdő természetesen ultramodern északi stílusú, egyszerű, de ízléses berendezésű. A büfé árai pedig még a nyugati turistákat is meghökkentik.

aas steroids
npp
androgenon decaland boldenona pre?o buy androgel
npp
npp
npp
npp
annadrall side effects
npp
dianabol uk turinabol uk clenbuterolo online buy anavar uk dianabol uk clenbuterol
npp
injection steroide deca durabolin megagear anavar best place to buy steroids uk dianabol uk sustanon clenbuterol sustanon turinabol uk buy anavar uk clenbuterol lorazepam kopen dianabol uk equipoise steroid anabolisant dianabol uk dianabol uk buy anavar uk naps 50 anavar injection steroide naps 50 anabolisant clenbuterol sustanon buy anavar uk naps 50 injection steroide naps 50 equipoise steroid clenbuterol anavar dianabol uk steroids uk online sustanon turinabol uk equipoise steroid megagear megagear steroide france megagear clenbuterol equipoise steroid naps 50 pct steroids anabolisant naps 50 buy test 400 uk cialis 5 mg precio farmacia espana naps 50 danabol clenbuterol pct steroids equipoise steroid dianabol uk pct steroids
stat