Zártkör blog

Jóslás helyett kockázatkezelés a pénzügyekben

A hetvenes évek elejétől a pénzügyi piacokon erősen megnőttek az ingadozások: a megnövekedett kockázatok kezelésére a világ vezető pénzintézeteiben matematikusokat, informatikusokat, sőt fizikusokat kezdtek tömegesen alkalmazni. A mai ember szeretne ura lenni saját sorsának, ezért szinte egész élete során kockázatot kezel, pillanatonként kell opciókat értékelnie. Új kihívást jelentenek a környezet károsítása, az erőforrások kimerülése, a tudomány és technológia elszabadult alkalmazásai miatt fellépő rendkívül bonyolult, új kockázatok - – mondta a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában Kondor Imre fizikus.

A piacon szüntelenül ingadozik az értékpapírok (részvények, kötvények) ára, ugyanígy az aranyé, az olajé és más nyersanyagoké, de ingadozik a devizák egymáshoz viszonyított árfolyama, és mozognak a kamatlábak is. Ezek az ingadozások a bank birtokában lévő különféle eszközök, illetve a banknak az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeinek értékét szüntelenül változtatják, kockázatot jelentenek. A pénzügyi kockázatok kezelésére meglepő módon a fizikusok, matematikusok segítségét vette igénybe a bankvilág. Ezek a tudományágak kezdtek el ugyanis először foglalkozni a számtalan részlettől függő, a kezdeti feltételekre érzékeny, ezért előre jelezhetetlen, egyedi történettel bíró, sokszor még adaptációra is képes úgynevezett komplex rendszerekkel.

Mi módon tudjuk kordában tartani vagy csökkenteni a felismert pénzügyi és biztosítási kockázatokat? Az egyik kockázatkezelési kulcsfogalom a diverzifikáció. A befektetések megosztása, szétterítése általános érvényű kockázatkezelési elv. A jól diverzifikált portfólió egyes elemein elszenvedett veszteséget más elemeken elért nyereség egyenlíti ki. A kockázatok féken tartásának másik régi, jól bevált eszközei a limitek. Ezek az egyes munkatársak, azok csoportjai, egész osztályok, üzletágak által köthető ügyletek nagyságát korlátozzák.

A kockázatkezelés leghatékonyabb eszközei közé tartoznak a különböző származtatott termékek. Ezek különféle biztosítási technikák formájában már hosszú ideje léteznek a pénzügyekben, az újdonságot intézményesülésük, hatalmas piacokká szerveződésük jelenti.

Ha mondjuk az európai piacra exportálunk, és három hónap múlva egymillió eurós bevételünk esedékes, akkor van okunk a forint esetleges megerősödésétől tartani. Ha az euró árfolyama három hónap alatt 250-ről 240-re mozdul el, akkor a remélt bevételnél tízmillió forinttal kevesebbet kapunk majd a millió eurónkért. Elképzelhető azonban, hogy van olyan üzleti partnerünk, aki éppen a forint gyengülésére számít, szerinte az árfolyam három hónap múlva 260 körül lesz. Mindkettőnknek vonzónak tűnhet, ha az euró árát előre rögzítjük, és megállapodunk abban, hogy partnerünk három hónap múlva a ma rögzített, 250 forintos áron megveszi tőlünk az egymillió eurónkat. Ha az euró közben mégis 240 forintra mozdul el, megmenekülünk a tízmillió forintos veszteségtől, partnerünk viszont rosszul jár, mert a tőlünk kapott egymillió eurót csak 240 millióért tudja beváltani, miközben nekünk 250 milliót kell kifizetnie. Ha az ő várakozása jön be, akkor 250 millióért veszi meg tőlünk az egymillió eurót, amit aztán rögtön továbbadhat 260 millióért, mi pedig elesünk a tízmilliós árfolyamnyereségtől. A határidős ügyleten az egyik vagy másik fél az árfolyam-elmozdulással arányos mértékben szükségképpen veszít. Ezt a veszélyes vonást az opciók küszöbölik ki. Az opciós szerződéssel ismét egy jövőbeli árat rögzítünk, de az előbbi példánknál maradva most csak jogot, de nem kötelezettséget vásárolunk arra, hogy a millió eurónkat három hónap múlva 250 forintos árfolyamon eladjuk. Ha az ár ellenünk mozdul, vagyis a forint erősödik, akkor élni fogunk a joggal, és a szerződésben kikötött 250 forintos árfolyamon értékesítjük az exportbevételt. Ellenben ha a forint mégis gyengül, akkor nem leszünk kötelesek 250-ért eladni az eurót, hanem kimegyünk a piacra, és értékesítjük 260 forintos áron. Világos, hogy ezt a jogot nem adják ingyen, az opcióért a szerződés megkötésekor ki kell fizetni egy meghatározott árat.

Kockázatokkal az élet valamennyi területén szembesülünk. Egyéni és társadalmi tevékenységünk szüntelenül az elérhető előnyök és az esetleg velük járó veszélyek mérlegeléséből áll. Ha úgy tetszik, egész életünkben folytonosan kockázatot kezelünk, pillanatonként kell opciókat értékelnünk. A ma embere ura szeretne lenni saját sorsának, lehetőleg ki szeretné iktatni a kockázat minden elemét, a betegséget, a balszerencsét, a konfliktusokat. Ezeket a kockázatokat általában kockázatcsökkentő lépésekkel minimalizáljuk (pl. bakapcsojuk a kocsink biztonsági övét), esetleg áthárítjuk vagy megosztjuk másokkal, aki egy azonos kockázatviselési közösséget szervez számunkra (jellemzően a biztosítók, pl. egészségbiztosítás esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár)

Miközben a természeti kockázatok bizonyos részét valóban sikerült kiküszöbölnünk (pl. lakásbiztosításunkat érő viharkockázatot), megjelentek egészen újak, melyek jelentős részét magunk hoztuk létre.

A környezet károsításával, az erőforrások kimerülésével, a tudomány és technológia elszabadult alkalmazásaival összefüggő hatalmas kockázatok kezelése olyan összetett megközelítést igényel, melyben a természet- és társadalomtudósok szorosan együttműködnek. A komplex rendszerek szemünk előtt kialakuló tudománya így sok új feladatot örököl.

Kondor Imre fizikus, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék alapítója és egyetemi tanára, a Collegium Budapest – Institute for Advanced Study soros rektora. 1988 óta a fizikai tudományok doktora. Szűkebb szakterülete a statisztikus fizika, ezen belül előbb a szuperfolyékony Bose-rendszer, majd a kritikus jelenségek, utóbb a rendezetlen rendszerek, speciálisan a spinüvegek elmélete. Jelenleg a statisztikus fizikai módszerek pénzügyi problémákra való alkalmazásával foglalkozik. 1998-ban – egyetemi tevékenységének fenntartása mellett – létrehozta a Raiffeisen Bank kockázatelemzô kutatócsoportját. Jelenleg a racionális portfólióválasztás elméletével, illetve a nemzetközi tôkeszabályozás belsô konzisztenciájának elemzésével foglalkozik.

 

buy
stat