Zártkör blog

Jennifer Lash, a Vérségi kötelék

Ralph Fiennes Magyarországon a Napfény íze című Szabó István filmmel írta be magát a kultúra lapjaira, de megtudhattuk azt is, hogy könyvmenedzsernek sem rossz.
 
A Hollywoodban is sikert aratott brit színésznek – aki Az angol beteg című Oscar-díjas produkcióban a címszerepet játszotta – tulajdonképpen könnyű dolga volt, amikor édesanyja, Jennifer Lash írását, a Vérségi kötelékeket próbálta meg ismertté tenni, hiszen remekműhöz jutott hozzá. Ennek az sem mond ellent, hogy anyja életében nem sikerült a kézirathoz kiadót találni. Később azonban Finnes maga vitte el a Bloomsburyhez, ahol Liz Calder szerkesztő a következőket mondta az írásról:
 

Bővebben: Jennifer Lash, a Vérségi kötelék

Mai oltárképek elmélkedésre

Különös vállalkozás (sőt: vállalás), ha egy ízig-vérig mai festő ma, a második és a harmadik évezred fordulóján oltárképeket fest. Márpedig a Sopronban élő Kovács-Gombos Gábor saját műfaji meghatározása szerint azokat, oltárképeket fest. Persze nem a hagyományos értelemben véve, hanem inkább szellemükben, gondolati-érzelmi hátterükben (vagy hogy a főleg a megfoghatatlan fényeket megragadó képekhez egy jobban illő szót mondjunk: holdudvarukban) olyan képeket, mint az egykori "igazi" oltárképek. Magunkba fordulásra, elelmélkedésre, megtisztulásra alkalmasakat.

Bővebben: Mai oltárképek elmélkedésre

Mavin Khoo, a Holdbirtokos

Világegyetemből és földgolyóbisból mindig is egy volt, még akkor is, ha az utóbbin régiónként különböző kultúrák fejlődtek ki. A Holdistent az indiaiak Csandrának, a görögök Szelénének, a rómaiak pedig Lunának hívták, de ha felnéztek az égre, mindannyian nagyjából ugyanazt látták és érezték. Az emberek földrészenként, országonként, tartományonként máshogyan énekeltek és táncoltak, másmilyen ruhát hordtak, de a gondjaik nagyon hasonlók voltak.

Bővebben: Mavin Khoo, a Holdbirtokos

stat