KEDVENC SZÍNE A FEKETE – MARGARET CORKERY: EAMON – MEDIAWAVE 11.0

2010-05-12 — kritika (+) - film — A szerző adatlapja: Majsa Barbara

Az angolok ismertek fekete humorukról, ami úgy látszik az írekre is átterjedt már, de az is lehet, hogy ez a Brit-szigetek sajátja. Margaret Corkery Eamon c. nagyjátékfilmje a fekete komédiák sorát gazdagítja, de mégsem olyan fárasztó, mint a Mr. Bean vagy a Fekete Vipera sorozat.

A történet alaphelyzete rendkívül egyszerű: adott az apa, az anya és gyermekük, Eamon. A kisfiú hiperaktív, a szülei is alig bírnak vele, így amikor csak lehet lepasszolják a nagyinak, de most még ő sem segít. A család nyaralni indul vidékre, a tengerparthoz, amire mindegyikük valamiféle megváltásként tekint. Az apa szeretné végre visszakapni helyét barátnője mellett, ehhez azonban le kell győzni saját fiát. Az anya végre nyugalmat szeretne, de Eamon most is, mint a kullancs kapaszkodik belé. A hatéves fiú apjával vív háborút anyja kegyeiért, többnyire elégedett lehet, hiszen a csatákat rendszerint ő nyeri. A szerelmi háromszög, egyben családi háromszög is, amelyben elfojtott indulatok, gyerekes vágyak, hiúsági kérdések sorakoznak fel egymás mellett. A ír komédia legnagyobb kérdése az, hogy egymásra találnak-e ők hárman, vagy továbbra is egymás idegeire mennek, és folytatják ádáz küzdelmüket.

Margaret Corkery első nagyjátékfilmje egyúttal családi film is, amelynek középpontjában Eamon áll, ahogy ezt már a cím is sejteti. A rosszcsont fiú a cselekmény mozgatórugója közvetve vagy közvetlenül, többnyire minden érte vagy miatta történik. A főleg a helyzetkomikumra épülő mozgóképben a három szereplő szemszögéből láthatjuk az eseményeket, olykor teljesen elkülönölten, máskor össze-vissza ugrálunk a karakterek között, a végén viszont stílusosan a gyerkőchöz érünk vissza. A teljesen hétköznapi embereket felvonultató alkotásban a gyereknevelés problémáival, az Ödipusz-komplexussal, a férfi/női frusztrációkkal, a pénz mindenre kiterjedő hatalmával találjuk magunkat szemben.  A felmerülő kérdésekre azonban nincsnenek válaszok, csak lehetőségek, ajánlatok, a maga idejében minden vagy megjavul vagy elromlik, középút nincs. Sokszor az az érzése az embernek – a szereplőkkel együtt – hogy ennél már nem lehet rosszabb, de akkor Corkery gondol egyet és lesújt. Ezt természetesen átvitt értelemben kell érteni, hiszen a család fölött lebegő Damoklész kardja ugyan lecsap, de nem vezet be semmiféle sötét, thrillerre jellemző eseményeket, hanem épp ellenkezőleg, a szituációk drámaisága fordul át vígjátékba. A közönség pedig csak nevet és nevet... Nem úgy, mint a szereplők, akik küzdenek saját magukkal és többiekkel; a véget nem érő háború lassan bontakozik ki, ezáltal a felhasznált eszközök fokozatosan durvulnak. A végén már csak a kitűzött cél számít semmint más, és ezért senkit nem lehet hibáztatni, mert az élet hozta így: az emberi természetet megváltoztatni csak ritkán lehet, akkor is csak akkor, ha hagyja magát az illető.
Corkery szerint viszont az ember nem változik meg, még akkor sem, ha azt mondja. A rendezőnő szépen építette fel filmjét: nincsenek felesleges epizódok; a dramaturgia következetes, a történetvezetés lineáris; árnyalt karakterábrázolás; dinamikus cselekmény. A színészi játék erős, a három főszerepet játszó színész mindent megtett annak érdekében, hogy elhiggyük a láttokat. Főleg az arc-és testjátékot alkalmaznak, a beszéd csak töltelék; többnyire Eamon családján kívül helyet foglaló szereplők élnek a verbális kommunikáció eszközével.

Margaret Corkery-t viszont szavak nélkül is értjük. A Karlovy Vary-ban díjat nyert alkotás a maga másfél órájával szórakoztat. A fekete humor, az irónia jól működik, maximum csak azoknak a szájíze savanyú, akik már a Monty Python poénokon sem tudtak nevetni.

Rendező: Margaret Corkery 
Forgatókönyvíró: Margaret Corkery 
Operatőr: David Grennan 
Zene: Miriam Ingram, Colin J. Morris 
Vágó: Mairead McIvor
Szereplők: Robert Donnelly (Eamon), Amy Kirwan (Grace), Darren Healy (Daniel), Mary Murray (Freda), Muireann Bird (Sarah)
Gyártás: Írország (2009)
Hossz: 86 perc

Mediawave 2010 Nemzetközi Film- és Zenei Fesztivál

hozzászólok

Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.

GONDOLATOK EGY DOBRÁDY LEMEZ KAPCSÁN

Fölmerül a kérdés, mennyire lehet értékes egy szórakoztatásra, de legfőképpen pénzbányászásra szánt ...

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 39

FELFORGATÓ MŰVÉSZET A TRAFÓBAN

Néhány művészet nemcsak saját magáért jött létre. Néhány műalkotást a politika teremtett, hogy tiltakozzon, hogy ...

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0

A KIVÁGOTT NYELVŰ ÖSSZEESKÜVŐ ÉS A CSUHÁS, SASLIKKAL A KEZÉBEN - MUSZORGSZKIJ: BORISZ GODUNOV

A Borisz Godunov nem kínál könnyen befogadható színházi élményt. Muszorgszkij műve nem felel meg azoknak a sokszor ki nem ...

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0