MÁS HANGOK, MÁS SZOBÁK – REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLET(EK)

2009-12-16 — kiállítás - film

A Balázs Béla Stúdió 50 éve / kiállítás és vetítések a Műcsarnokban
Megtekinthető: 2009. december 16 – 2010. február 21.

Megnyitó: 2009. december 15., kedd 19 óra

A kiállítást megnyitja: Grunwalsky Ferenc filmrendező és György Péter esztéta
A Műcsarnok, a Balázs Béla Stúdió  Alapítvány és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös rendezésében
A kiállítás kurátora: Páldi Lívia
Kiállítás-design: Bak Andrea
A vetítések és a kísérőprogramok szerkesztője: Kodolányi Sebestyén
„A BBS egy időzített bomba volt. A Stúdió szinte generációról generációra fokozatosan teremtette meg és tágította a nyilvánosságot, s tolta ki a politikai határokat. Nem következetesen és nem is teljesen tudatosan, de szemben állt a hivatalos filmgyártással, ahol kemény politikai cenzúra érvényesült. A BBS-ben minden generáció a saját esztétikai, tudati, elméleti arcára formálta a stúdió munkáját. Ez volt a legnagyobb erénye és demokratizmusának legmagasabb foka”. (Dárday István, filmrendező) 

BBS – EGY EGYEDÜLÁLLÓ JELENSÉG
A Balázs Béla Stúdió, a „BBS” a 80-90-es évekig megkerülhetetlen fogalom volt egyetemista, értelmiségi és művész körökben. Most lép felnőtt korba az a generáció, amelyik már nem tudja, mi az a BBS, és nem is sejti, hogy a Balázs Béla Stúdió a világ filmművészetének páratlan, egyedülálló műhelye volt.
271 rendező, 50 év, 511 film –  ez a Balázs Béla Stúdió számokban kifejezve. Műfajok tekintetében a teljes spektrumot felölelik az itt készült alkotások: kisfilmek, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs filmek, kísérleti filmek, experimentális filmek, videóművek, művészeti dokumentációk stb.
A fiatalok szűk szakmai köréből 1959-ben létrejött filmklubot az Aczél György nevével fémjelzett kádárista kultúrpolitika emelte be a hivatalos filmgyártás rendszerébe 1961-ben. Szervezetbe tömörítve felügyelete alatt kívánta tartani a Filmművészeti Főiskoláról kikerült fiatal filmművészeket. A BBS fiatal alkotói a kezdetektől a filmnyelv megújítására, a filmmel való kísérletezésre használták ezeket a politika által megszabott kereteket. Az évek során úgy tematikájában, mint a filmes kísérletezést tekintve, esztétikai és politikai értelemben egyaránt egyre merészebb alkotások kerültek ki a stúdióból. A magyar filmművészet számos képviselője a BBS-ben kezdte pályafutását. Többek között: Szabó István, Sára Sándor, Elek Judit, Gazdag Gyula, Huszárik Zoltán, Rózsa János, Ragályi Elemér, Tarr Béla, Xantus János, Enyedi Ildikó, Bódy Gábor.

A BBS különlegességét szellemi nyitottságának köszönheti. A filmesek ugyanis befogadták maguk közé a társművészeteket és -tudományokat: a képzőművészet, színház, irodalom, zene, szociológia képviselőit, akik vagy maguk készíthettek itt filmeket, vagy szervesen részt vettek az egyes művek elkészültében. Így jöhettek létre a híres BBS-es dokumentumfilmek, mint a Nevelésügyi sorozat, Schiffer Pál Cséplő Gyuri-ja vagy Ember Judit Menedékjoga. Ezért készíthette el legendás filmjeit Erdély Miklós, és ezért dolgozhatott itt a kortárs magyar művészet számos fontos alkotója, mint Birkás Ákos, Dobai Péter, Hajas Tibor, Háy Ágnes, Maurer Dóra, Szentjóby Tamás vagy Jeney Zoltán, Vidovszky László, Najmányi László.  

A KIÁLLÍTÁS
Ez a kiállítás úgy eleveníti fel a BBS elmúlt 50 évét, hogy az a fiatalabb generációk számára is átélhetővé tegye, milyen volt az a kor, az a közeg, amelyben ezek a filmek létrejöttek, kik voltak a BBS történetének emblematikus szereplői. Másrészt a tárlat a BBS-t ismerő kortársak számára lehetőséget kínál a közös történetek és élmények felidézésére, újraélésére, esetleges átértelmezésére. 
A Balázs Béla Stúdió története magától értetődően kínál egyfajta kronologikus megközelítést, ezért a kiállítás elrendezését részben az időbeliséget alapul vevő korszakolás határozza meg. A BBS történetét, annak egyes periódusait, kiemelt munkáit bemutató kiállítás azonban nem egy klasszikus (művészet)történeti kiállítás logikáját követi. A különböző installációs terek, a kiemelt filmek és filmcsoportok, illetve az őket kísérő anyagok kiválasztása olyan meghatározó fogalmak köré épül, mint kreativitás, közösség, dokumentálás, ízlés és cenzúra. Figyelemmel kísérve az elmúlt évtized számos, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek társadalomtörténetének, művészetének kutatásával foglalkozó projektjeit (kiállítások, konferenciák, tanulmánykötetetek) a Más hangok, más szobák szereplőket, helyeket, helyszíneket, közösségi formációkat és eseményeket montázsol össze. Elsősorban válogatott archív fotóanyagokon, a napi sajtóban és tanulmányokban megjelent szövegeken és szövegrészleteken, valamint kordokumentumokon keresztül villant fel epizódokat a Kádár-rendszer kulturális közegéből, a BBS, a magyar neoavantgárd művészet, illetve a Műcsarnok kiállítástörténeti kontextusainak összefüggésében. A kiállítás, ahogy címében is jelzi, egy konstellációt kínál a mindezidáig csupán részleteiben bemutatott, jelentőségében egyedülálló Stúdió működésének számos lehetséges megközelítése, rekonstrukciója közül.  

KÍSÉRŐPROGRAMOK
Vetítések és időszaki kiállítások
A kiállítás része egy időszaki kiállítótér, ahol a BBS szellemiségéhez és munkásságához kapcsolódó minikiállítások láthatók, valamint a Műcsarnok egyik terében kialakított mozi és előadóterem, ahol a nyitvatartási napokon, minden délután 14, illetve 16 órától a BBS filmjei tekinthetők meg, naponta változó, szerkesztett formában, ami teljes kronológiát ad ki a Stúdió filmtörténetéből.  

BBS-esték
A vetítőterembe csütörtökönként olyan speciális, vetítéssel egybekötött programokkal várjuk este 22 óráig a közönséget, amelyeken a Stúdió munkáját meghatározó alkotókról és életművekről kapunk teljesebb képet az alkotótársak közreműködésével. Emellett a BBS korszakának szellemiségével rokonítható nemzetközi és hazai műhelyek, illetve a BBS műhelymunkájából eredeztethető művészeti csoportok előadásain, beszélgetésein vehetnek részt az érdeklődők.
Az első BBS-est a kiállítás megnyitásával egyidőben megjelenő tanulmánykötet bemutatója a főszerkesztő Gelencsér Gábor és a szerzők közreműködésével. 

TANULMÁNYKÖTET
BBS 50 – A Balázs Béla Stúdió 50 éve
A magyarul és angolul is megjelenő  kötet 22 tanulmányt közöl reprezentatív kiadásban, amelyek különböző metszetekben: korszakok, filmtípusok szerint, illetve a társművészetekkel és társtudományokkal való kapcsolat aspektusából mutatják be a Stúdiót. Rendhagyó módon, de a BBS progresszív szellemiségét megőrizve, a tanulmánykötetet zömmel fiatal szerzők – esztéták, filmesek, képzőművészek, irodalmárok, történészek – jegyzik, akik korszerű, új szemléletmóddal és friss tekintettel mérik fel a Balázs Béla Stúdió hagyományát.

Könyvbemutató:  2009. december 17. csütörtök, 18 óra
A kötetet bemutatja: Schubert Gusztáv
A beszélgetés résztvevői: Dárday István, Sára Sándor, Havasréti József, Varga Balázs és Gelencsér Gábor, a kötet szerkesztője
Moderátor: Váradi Júlia
Az est házigazdája: Petrányi Zsolt – Műcsarnok, Kodolányi Sebestyén – BBS 

BBS ARCHÍVUM
A kiállítást előkészítő sokéves munkának több eredménye is lett: a Stúdió filmtermésének nagy része megtekinthetővé vált a www.bbsarchiv.hu weboldalon, illetve a Műcsarnok könyvtárában létrejött BBS Médiatárban alkalom nyílik a Balázs Béla Stúdió kulturális örökségének kutatására, oktatási programok kiszolgálására. A BBS Archívum a kiállítás és a kötet előmunkálatainak is jelentős tartalmi hátteréül szolgált. Most, a kiállítás alkalmával a BBS Archívum beköltözik a Műcsarnok apszisába, ahol 6 számítógépen a BBS weboldalán ezek a filmek kereshetőek és megnézhetők. 

BBS DVD-SOROZAT
Másrészt megszületett egy DVD-sorozat terve, melynek első darabja, az Agitátorok 2006 óta kapható. A Balázs Béla Stúdiómegalakulásának 50. évfordulójára, a kiállítás megnyitása alkalmából jelenik meg a sorozat második darabja, a 8 magyar filmrendező – Kézdi-Kovács Zsolt, Sára Sándor, Gábor Pál, Elek Judit, Rózsa János, Novák Márk, Kardos Ferenc és Szabó István – 60-as években készült rövidfilmjeit egybegyűjtő Kezdetek című DVD.
A Balázs Béla Stúdió ötvenéves évfordulójára rendezett kiállítás és az évforduló egyéb megjelenései és eseményei a Műcsarnok, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Balázs Béla Stúdió Alapítvány 2006-ban létrejött együttműködésének projektje.  KARSZALAG – A kiállításra karszalagos belépőjegyet biztosítanak, mellyel a kiállítás bármikor újralátogatható, egyúttal lehetőséget ad a kísérőprogramokon való részvételre. 
EXTRA NYITVA TARTÁS – A kiállítás nyitva tartása alatt a Műcsarnok csütörtökönként hosszabbított nyitva tartással, 22 óráig várja a látogatókat.

Helyszín:
Műcsarnok
1146 Budapest, Dózsa Gy. u. 37.
www.mucsarnok.hu
K-V: 10.00-18.00,
Cs: 12.00-20.00

hozzászólok

Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.

CSAK KÜLSŐ HASZNÁLATRA – ESTHER ROTS: A BŐRÖN IS ÁTHATOL – MEDIAWAVE 9.0

„Egy másik kérdés, amire választ kerestem, hogy mihez kezdjünk egy olyan jogrendszerrel, amely az elkövetők jogait védi az ...

Kapcsolódó cikkek: 9
Hozzászólások: 0

KEDVENC SZÍNE A FEKETE – MARGARET CORKERY: EAMON – MEDIAWAVE 11.0

Az angolok ismertek fekete humorukról, ami úgy látszik az írekre is átterjedt már, de az is lehet, hogy ez a Brit-szigetek saj ...

Kapcsolódó cikkek: 9
Hozzászólások: 1

MOZI, DVD, MIEGYMÁS – 2010./27. HÉT

Várható premierek: 2010. július 5. - 11.

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0