HATÁRÁTLÉPÉS - KOMA: KISDED JÁTÉKOK

2009-09-16 — kritika (+) - színház — A szerző adatlapja: Szekeres Szabolcs

Emlékszem lányokra az általános iskolából, akik nagyon élvezték, ha a középpontban lehettek. Az órák közötti szünetben, a többnapos osztálykirándulásokon versengtünk a figyelmükért, ezek a jutalmak többnyire abból álltak, hogy párnak választottak minket, ritkább esetben mi őket. Ha nem tetszett valami legfeljebb jól sípcsonton rúgták a delikvenst.

Aztán voltak fiúk, akiket nem kellett nagyon biztatni, ha az ifjú hölgyek tapizásáról, csiklandozásáról volt szó. Néha elfajultak ezek a játékok, de szerencsére egy bizonyos ponton túl soha nem mentek, vagy legalábbis mi, a többiek nem tudtuk meg a fejleményeket. A KoMa előadásában, amely az izraeli Edna Mazya Kisded játékok című drámája alapján készült, négy kamasz megerőszakol egy fiatalabb lányt. Zrinyi Gál Vince jó ritmusú, szimultán jelenetezést működtető rendezését nem érdeklik a lehetséges válaszok, ő kérdezni akar, és a nézőnek kell(ene) válaszolni, illetve továbbgondolni a látottakat.

Ugyanaz a négy színész játssza az erőszaktevőket és az ügyvédeket is, mint ahogy az agressziót elszenvedő hölgy az alakítója az ügyésznőnek is; a szerepek tehát tükörképei egymásnak. Az előadás elején még jól elkülönül a bírósági tárgyalás, és a bűntett elkövetése, később egyre inkább egybefolyik a két cselekményszál. A magyar változat készítője, Lőkös Ildikó erősen belenyúlt a szövegbe, megpróbálta a hazai tinédzserek ízlésvilágához közelíteni a cselekményt. A színészek saját keresztnevükön szerepelnek, elhangzik néhány magyar együttes neve, és láthatjuk az idei Sziget reklámjának paródiáját. Az audiovizualitás hangsúlyozása szintén korunk tizenévesei számára teszi könnyebben befogadhatóvá a történetet.

A probléma az, hogy nem mindig derül ki, hogy mit akar a rendezés ezen túl a két kivetítővel, amelyeken az előadással párhuzamosan követhetjük a történetet. Zabolátlan szabad asszociációs készség szükségeltetik ahhoz, hogy megértsük mi a kapocs Guary Szandra extatikus tánca, és a filmre vett fakitermelés között, a színésznő itt vert helyzetben van a videóval szemben. A Kisded játékok a határok átlépéséről szól. Arról, hogy honnantól fajul el a játék, a csipkelődés és vált át agresszivitásba, illetve honnantól válik egy „objektív” bírósági vizsgálat megalázó procedúrává. A Trafó interneten elérhető programjában az előadást a doku-dráma, sokk, terápia, kamaszok és a szerepcsere hívószavak alatt találjuk. Ebből az első kettő biztosan nem igaz, hiszen a kegyetlenség rendkívül visszafogottan van jelen az előadásban, és a hűség a „valósághoz” sem hangsúlyos.

Cseh Renátó egy kissé megemelt, téglalap alakú, felül nyitott, piros, zöld és kék műanyag labdákkal töltött emelvényt tervezett. Ez a térelem a legtöbbet akkor tesz a rendezéshez, amikor a négy fiú spermiumként mozog a labdák között. Egyszerre reális és stilizált a játéktér, ehhez legtöbbször alkalmazkodik a színészvezetés is. Legszebb példa erre az erőszakolási jelenet, amelyben Guary Szandra hátravetett kezekkel, puhán hull a labdaágyba, közben brutális fémzene szól, a kivetítőn a lány elmosódott, eltorzult arcát látjuk. Az előadás legjobbja Egger Géza, aki nagyszerűen érzékelteti a szerelmes tini ábrándvilágának fokozatos összeomlását. Kovács Krisztián bandavezérként biztos kézzel használja a tettleges és verbális manipulációs technikákat.

A KoMa társulata tervezi több középiskolában is bemutatni a darabot. Hiányosságai ellenére a Kisded játékok jó alapot jelent majd a hallgatókkal folytatandó vitákhoz, amelyek az agresszió témakörét járják körül.

Az írás a 2009. szeptember 2-i előadás alapján készült.

Edna Mazya: Kisded játékok
KoMa
magyar változatot írta Deres Péter fordításának felhasználásával:
Lőkös Ildikó
Rendező: Zrinyi-Gál Vince
Díszlet-jelmez: Cseh Renátó
Szereplők: Guary Szandra, Egger Géza, Kovács Krisztián, Kroó Balázs, Lőrincz Sándor

Helyszín:
Trafó Kortárs Művészetek Háza
1094 Budapest, Liliom u. 41.
www.trafo.hu
(+36-1) 215-1600

hozzászólok

Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.

CSAK KÜLSŐ HASZNÁLATRA – ESTHER ROTS: A BŐRÖN IS ÁTHATOL – MEDIAWAVE 9.0

„Egy másik kérdés, amire választ kerestem, hogy mihez kezdjünk egy olyan jogrendszerrel, amely az elkövetők jogait védi az ...

Kapcsolódó cikkek: 9
Hozzászólások: 0

KEDVENC SZÍNE A FEKETE – MARGARET CORKERY: EAMON – MEDIAWAVE 11.0

Az angolok ismertek fekete humorukról, ami úgy látszik az írekre is átterjedt már, de az is lehet, hogy ez a Brit-szigetek saj ...

Kapcsolódó cikkek: 9
Hozzászólások: 1

MOZI, DVD, MIEGYMÁS – 2010./27. HÉT

Várható premierek: 2010. július 5. - 11.

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0