A HIT GYŐZELME – ÁDÁM ALMÁI
2009-09-13 — kórtörténet - film — A szerző adatlapja: Kriston Attila
Európa a különböző nemzetek nagy olvasztótégelye. Ekkora nagy életigazság után, miután büszkén hátradőltünk, kimondhatjuk, hogy EU ide vagy oda, minden nemzet filmkészítésének meg életvitelének meg világlátásának megvannak a maga sajátosságai. Ebben a dán mester sem különbözik, sőt, talán még a nagy Bergman szelleme is felrémlik olykor, aki azért szintén eléggé északi, hogy folytassuk bugyuta sztereotip gondolkodásunk. Az Ádám almái valami olyan remek, amiben a kép alázatosan hajbókol a hit előtt.
Dán rehab: menjél egy idilli kis falusi templomba segíteni a lehetetlenül pozitív szemléletű, nem kicsit agyalágyult papnak. Te már csak megszokásból is a Sátán gyermeke vagy, aki a maga faragatlan módján mégiscsak érdeklődik a világ dolgai iránt; egész konkrétan szeretnéd megérteni környezeted. És itt van a kutya elásva: mert ha valóban negatív karakter lennél, nem érdekelne. Jellemfejlődésed ennek ellenére remek és félelmetesen hiteles. Mert te vagy az első ember: Adam. „Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő. Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.” – írja a Károli-féle Jób könyve.

A szemet nyugtató, lassú képek mellett a századunkra erősen elhanyagolt szimbólumrendszer is szerves része a mozgóképnek. Elsősorban a keresztény szimbolika, erősen megspékelve annak kierkegaard-i továbbgondolásával. Kezdetnek a központi szimbólum az életet adó fa, melyből az étel, a változás végcélja készülhet. Az alma, melyből a Teremtéskor ettek, a fa, mely ősidők óta többféle jelentéstartalmat magába szívó szimbólumként működik. Adam már a mozgókép elején azonosul a fával, hiszen az ő feladata a fa gondozása. „Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.” – írja megint csak Jób könyve. Innen már csak egy lépés Krisztus: Ez az én testem... Külön izgalmas, hogy a fa mellé, még egy csupasz kereszt is kerül az Úr ’haragjának’ köszönhetően! Emellett jelennek meg a realitás talaján remekül működő szimbólumelemek: az étel, a vér, a bűn megannyi formája, és a Szent Írás, mint irányadó szöveg, melyhez, furcsa módon éppen a papnak van a legkevesebb köze, hiszen mikor Adam megkérdezi tőle, hogy olvasta-e Jób könyvét, annyit tud csak mondani, hogy egy krokodilról szól. Nos igen, van benne az is, de elég meredek lenne az Úr utolsó szavait a parabola tanítójellegeként megjelölni, főleg egy bibliamagyarázó szájából!

A bűn és a hit, valamint test és lélek kettőssége, a hitet meghatározó illetve nem meghatározó megértés, és a véletlenek egyre másra bekövetkező magyarázhatatlansága egy olyan világos medret teremt, mint a nap első hajnali sugarai. Ivan esetében nem létezik a bűn, ellenben hite mindenen felül áll. Adam esetében a legkevésbé sem létezik a hit, még Hitler képét is csak megszokásból teszi ki, ellenben a bűn annál inkább. Gondoljunk csak bele, ennek a filmben történő folyamatos építkezésére: az első képeken még csak egy buszt karcol végig, hogy aztán eljussunk az idilli templomkertbe, ahol péppé verhetünk egy emberi arcot, hogy a legvégén tudatosan kínozzuk majdnem halálra azt, aki segíteni akar rajtunk! És mi az utolsó lökés mégis? A megmagyarázhatatlan, mellyel többedik alkalommal már a földhöz és erőszakhoz ragaszkodó főhős sem tud mit kezdeni. Veréssel fenyegeti az orvost, ha csodát emleget, de a végén már ő sem tudja másként megmagyarázni. Úgyhogy kénytelen elhinni! Boldogok a lelki szegények – mondhatnánk, ha nem lennénk száz százalékig biztosak benne, hogy Adam teljesen egészséges mind mentális, mind fizikai értelemben!

Mert mi is a valóságunk? Cogito ergo sum? Vagy freudi harca három énünknek? Vagy örök harc a gonosszal, a bűnnel, mely a tisztán ragyogó hitben ölthet testet? Mert a hit állandó mozgás, mondja Kierkegaard, nem punnyadt keresztényi belenyugvás, hanem változás, döntések, akaratok kereszttüze. Tény, hogy ami körülvesz minket nem túl fényes: alkoholizmus, nemi erőszak, fegyveres rablás jobb esetben túszejtéssel, aztán csipetnyi vérfertőzés meg öngyilkosság, hogy az egészre koronaként kerüljön az emberiség ezidőtájt legismertebb legyőzhetetlen betegsége, a rák. Józan ésszel talán nem is lehet ezeket elviselni, ezért egyesek a könnyebb utat választják: őrület. Ami tulajdonképpen csak a valóság egy másfajta, berögzült társadalmi normákat nélkülöző szemlélete, amely a valóság egyes elemeit tudatosan nem engedi be fiktív világába. Bezárkózás úgy, hogy elhitetjük magunkkal: rányíltunk a világra és ezt a világ nagyrészt el is hiszi.
Nem véletlen, hogy fentebb olyan nevek merültek fel, melyeknek a mai filmgyártáshoz szigorúan véve az ég adta egy világon semmi köze. Az Ádám almái-nak abszurd létértelmezése önértékelésre késztet; olyan kérdéseket vet fel és vázol rájuk alternatívákat, melyek lényegében évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget. Almás lepényt sütni, megverni valakit vagy kirabolni egy benzinkutat nem nehéz dolog; nem könnyű azonban valakit pofánlőni, tisztességesen hinni vagy almafát gondozni.
Eredeti cím: Adams abler
Forgalmazó: Cirko Film
Hazai bemutató: 2008. március 6.
Rendező: Anders Thomas Jensen
Forgatókönyvíró: Anders Thomas Jensen
Szereplők: Ulrich Thomsen (Adam Pedersen), Mads Mikkelsen (Ivan), Nicolas Bro (Gunnar), Paprika Steen (Sarah Svendsen), Ali Kazim (Khalid)
Gyártás: 2005 (Dánia)
Hossz: 91 perc
Kapcsolódó cikkek:
Légszomj és pszichoanalízis - Trier: AntichristNagyágyúk egy kis filmben – Kiságyúk
hozzászólok
Legvidámabb anarchisták a Gödörben
20 év new wave volt a Gödör Klubban. Az irodalmi esten Jevgenyij Popov és Kukorelly Endre beszélgetett A hazafi lelkéről, Tündérvölgyről, régi vagy újabb emlékekről, egymással. Mi pedig velük beszélgettünk. Az egyik egy híján nyolc, a másik tizenkettő.
A FÜSTÖT FÚJÓ MAJOM – ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ: BOHÉMÉLET
Ki ne ismerné a világ operaházainak egyik legbiztosabb repertoárdarabját, Puccini Bohéméletét? A dalmű 1896-os ...!--[endif]-->!>!--[if>![endif]-->!--[if>
Kapcsolódó cikkek: 2
Hozzászólások: 0
KÓRHÁZ A MOCSÁR FELETT - A BIRODALOM
Nehézkes köddel festett tájban kelmefestők áztatják vásznaikat. Kimért, titokzatos narrátori hang meséli el a hely tört ...
Kapcsolódó cikkek: 2
Hozzászólások: 0
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. ÉV
Közhasznúsági jelentés a Z’ART Kor Alapítvány 2009. évi tevékenységéről
Kapcsolódó cikkek: 3
Hozzászólások: 3


az eddigi hozzászólások:
Dude írta:
2009. September 13. 19:54
Azt kell mondjam az elmúlt évben általam látott filmek legjobbika ez a mozi. Későn került hozzám, meg ahogy látom egyáltalán magyar forgalomba. Engem megerősített, no nem a hitben, hanem a mozi iránti rajongásomban. Az meg mégiscsak jó dolog!
luigi írta:
2009. September 14. 13:31
Igen, szerintem erős film. Sajnálom, hogy ennyire nehezen jutnak el hazánkba ilyen remekművek és nem is értem hogy miért. Persze, a nagy hollywood-i produkciókban van pénz, de néha azért jól esik a tiszta, őszinte hang is. Főleg, hogy egyre kevesebb van. Kevés szó esik azonban itt a film félelmetes abszurd humoráról. Csak hogy egyet kiemeljek: "EZ béna." No comment, önmagában nézve maga a mámor!
kcs írta:
2009. November 12. 19:57
na bazmeg. ez nem rossz. már film, persze.
MLudi írta:
2009. November 25. 10:32
borzasztó jó film, groteszk humor, de a kacagás után egy kis keserű íz ottmarad a szájban. A Biblia mindig Jób könyvénél nyílik ki. Ádám (vagy Mefiszto) céloz, talál: nem az ördög az, aki ezeket a szerencsétlenségeket küldi, hanem az Isten. Ebbe "belevérzik" a pap. Ádám a pap iránt érzett bűntudatból, Gunner lop ennek lesz köszönhető a csodás almás pite. bűn nélkül nincs megváltáááás És a Take That szám a végén. eszméletlen jó rendező, de Bergmant nem jutatná eszembe
KA írta:
2009. November 25. 10:58
Látom ez a film osztatlan sikernek örvend. Létezik ilyen is még a XXI. században? Bergmanhoz talán az égadta egy világon semmi köze, csak a párhuzamok viccesek. Ez a film teljes mértékig a saját lábán áll, minden eredeti és egyedi benne és ez ad neki különösen nagy értéket. Már majdnem leírtam azt is, hogy tökéletes. Majdnem...