Első este a délvidéki teátrum egyik legfrissebb bemutatója, Gyarmati Kata Hét nap a világ című játéka látható Puskás Zoltán rendezésében. Ezt követően a Magyarországon is gyakran dolgozó Radoslav Milenkovic színre állításában tekinthető meg Lorca asszonydrámákat feldolgozó tragédiaciklusának utolsó darabja, a Bernarda Alba háza. A vajdasági társulat utolsó este Egressy Zoltán méltán népszerű darabját, a Portugált mutatja be a színház igazgatójának, László Sándornak a rendezésében.

2009. március 16. hétfő 19 óra - Thália Színház
Forrás: Égtájak IrodaGyarmati Kata: HÉT NAP A VILÁG (Ősbemutató) - játék - Rendező: Puskás Zoltán
Két részből áll a történet, az első felvonás korunk problémáit felvonultató kérdésekkel foglalkozik, a társtalansággal, a magánnyal, az egymás közötti kommunikáció lehetetlenségével. Három harmincas éveiben járó nő köré szerveződik látszólag a történet, bővelkedik a helyzet- és szövegkomikumban, de a későbbiekben egy-egy új szereplő színrelépésével kitágulni látszik a világ. A második rész egy képzeletbeli vonaton játszódik, ahol a szereplők ugyanazok, mint az első felvonásban, de nem ismerik fel egymást, mégis érezni, hogy ezzel az utazással rendbe tudnak hozni valamit, amit valahol, valamikor elrontottak.

2009. március 17. kedd 19 óra - Thália Színház
Forrás: Égtájak IrodaFederico García Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA Rendező: Radoslav Milenković m. v.
„Ebbe a sorba tartozik, sőt, talán éppen a legjelentősebb műve az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viselő Bernarda Alba háza, Lorca tragédiaciklusának utolsó darabja, melyet két hónappal halála előtt fejezett be. Lorca ezekben a darabokban a női lélekről ír, legkivált, ha ez így kimondható, a Bernarda Alba házában, melynek szereplői kizárólag nők. Ahány nő, annyi női lélek. Egyetlen család hét nőtagja, a nyolcvantól a húszévesekig lazán számítva három nemzedék él együtt bezárva, ahogy a férj és az apa halála után a ház és család ura s parancsolója, a nyolcéves gyászt meghatározó hatvanéves Bernarda rendelkezik. (…) Minden adott ahhoz, hogy tragédiává fokozódjon ez a drámai szituáció. Egy embertelen kényszerhelyzet, amit egy eszelős eszme irányít, s öt életre, szerelemre vágyó nő, akiknek semmi esélyük nincs arra, hogy reményeik valóra váljanak. A lázadás elkerülhetetlen, törvényszerű. (…) A Lorca-bemutató színészi alakítások tekintetében is az utóbbi évek egyik legjobb, mindenképpen legegyenletesebb színvonalú előadása.” Gerold László: Drámák különféle anyagokból (Híd, 2008. április)

2009. március 18. szerda 19.30 óra - Thália Színház Új Stúdió
Forrás: Égtájak IrodaEgressy Zoltán: PORTUGÁL Rendező: László Sándor
„A szerző tragikomédiaként határozta meg a művét, amelyben egyensúlyban vannak a tragikus és a komikus elemek. Mégis, sokkal többet mosolygunk. És még annál is többet nevetünk. (…) Kacagunk, miközben érezzük, átlátjuk az emberi sorsok tragédiáját, sötétségét, szomorúságát. A falu élete, mintha a társadalom bizarr tükörképe lenne. Senki sem csinál semmit, mindenki csak beszél, de főleg iszik. Sört, bort, fröccsöt, unicumot, ami jön. Szimpatikus a szereplők emberségessége, elvágyódása, jobb utáni sóvárgása. Hiszen ismerjük őket. Csipeszt és Jucikát, a folytonosan, de kedvesen civakodó házaspárt, a kocsmárost, aki férjhez szeretné adni a lányát, Masnit. A lányt, aki „már” huszonöt éves, ami egy faluban soknak számít. Tudja, nem igazán válogathat a férjjelöltek között, mégis szerelemből kötné össze valakivel az életét. Retek, a kirúgott rendőr áhítozik utána, az apja már-már adná, de aztán megjelenik Bece, a pesti fiú, aki Portugáliába készül. Ami lehetne bármi más is. Nem az a fontos, hogy hova, inkább csak az, hogy el. Valahova. Bárhova. Máshova. A portugál ebben az esetben jelző lehet, egy érzés jelzője. Hogy sokan „heppiendet” vártak? Á, az nem lehet. Az nem életszerű.” Karácsonyi Lili: Mindenki Portugálja

Kép forrása: Égtájak Iroda, www.egtajak.com