A SPINOZÁBAN, A SPINOZÁRÓL
2007-12-31 — interjú - színház — A szerző adatlapja: szoboszlai anari
Az ablakban karácsonyfákról ismerős égősor, a villódzó fény s az üvegre kiülő pára a határ a “kint” bundákba és télikabátokba öltözött árnyai, és a “bent” feszes tartású, borotvált modorú pincérei közt. A Spinoza, bár nincs tele, teázó-kávézó-borozó vendégeivel a hasában békésen dorombol így délután 6 körül, a 7-kor kezdődő előadás előtt. Véner Orsival, a színház gazdasági vezetőjével beszélgetünk.
- Ki állítja össze a műsort? Ki válogatja a darabokat? Te, és Sándor Anna? (Sándor Anna a Spinoza megalapítója. Szerk.)
[kep 3379 r m]- Mindenféle verzió megtalálható nálunk. Azt szeretem legjobban, ha érkezik valahonnan egy ötlet, s aztán itt, ebben a kis színházban jön létre a produkció. Erre a legjobb példa a Nizsinszkij utolsó tánca. Mi találtunk hozzá rendezőt, egy kedves ismerősünk lefordította a darabot, majd felkértük Haumann Mátét. Elindult a próbafolyamat, s úgy 2-3 hónap alatt összeállt a darab. Ez ritkábban fordul elő, mert óriási energia-befektetést igényel, s legfőképpen pénzt. Hasonló még a Legénytoll (főszerepben: Szőcs Artur, Peller Anna, Szerk.) születése, amit ugyancsak nagyon szeretünk. De van, hogy megjelenik itt egy rendező, egy-két kész előadással, s mi befogadjuk. Ilyen a Jászai Mari előadásunk, mely darab talán avantgárdnak mondható. Nagyon újszerű a színházunk eddigi hangvételéhez késet, ugyanis egy férfi játssza el Jászai figuráját.
- Mi a rosta, amin át kell esnie egy hozzátok kerülő darabnak? Mit szeret a közönség?
- Színvonalas előadásokat szeretnénk, természetesen, igyekszünk eszerint válogatni, s a nézőkön lemérhető, hogy jól döntöttünk-e. Például az Egy kis bécsi kurva bemutatójakor izgultunk, hogy ez a frivol hang megfér-e itt. A válasz: igen, mert a közönség jól fogadta.
- A Spinoza indításakor milyen nézőközönségre számítottatok?
- Sándor Anna, mikor én még nem is voltam itt, a békebeli kávéházi kultúra hangulatát akarta visszahozni zenés kabarékkal, amiből szép számmal volt is anno Budapesten. Az ide betérők megisznak majd valamit, megnézik a jól ismert kabarékat, aztán vacsoráznak egyet, s egy komplett kulturális, gasztronómiai élménnyel térnek haza. Ez a koncepció megváltozott, mert bár a kabarét sokan szeretik, de nehéz hozzányúlni, s annyira talán már nincs is meg az a polgári réteg, akihez ez szól. Valahogy változott az ízlés, és inkább a modernebb darabokat keresik. Átvették a stafétát a fiatalok, például a Legénytollal… Vagy, műfaját tekintve a Cigánykabaré, bár kabaré, de jóval modernebb, rengeteg zenével fűszerezve.
- De hát külföldön mennek a stand up comedy-k…! Sőt itthon is, a Godot-ban a Dumaszínház!
[kep 3381 r m]- Nálunk ez már csak a hely miatt sem lehetséges. Ott nagyon jól megvalósult, hogy miközben megy a műsor, a vendégek iszogathatnak. Nálunk azonban a színházteremben erre nincs lehetőség, kicsi is, meg annyira nem is érezzük, hogy lehetne ezt csinálnunk. Bár a nálunk fellépő Sás Péter hasonló műfajt űz, de mégsem teljesen olyan, mint a Dumaszínház.
- Valóban, a Sás… valahol a klasszikus kabaré meg stand up comedy között áll félúton…
- A kabarét nem szabad semmiképp sem feladni, de új ruhába kell öltöztetni, s szeretnénk teret adni a főiskoláról kikerülő fiataloknak is. Erre számos alkalom volt már, a Legénytoll, a Brontë-k, az Udvariatlan szerelem. Györei Zsolt – aki a színművészetin is tanít – segíti nálunk a darabokat. Kiválogatja a nekünk megfelelő embereket. Ő a “házi rendezőnk”… A nehézséget az okozza, hogy a fiatalok egy idő után annyira befutnak, hogy túl elfoglalttá válnak, nehéz színpadon tartani a darabjaikat, hajtják őket. De azért igyekszünk.
- Milyen a kapcsolatotok a környező kis színházakkal? A Sirályban folytatott beszélgetéskor ti is szóba kerültetek. Szalai-Szabó István azt mondta, szerinte nem az lett a Spinozából, amit ti eredetileg terveztetek.
- Azt a vádat is kaptuk valakitől, hogy az a polgári réteg, amire mi építünk, nincs, ne bízzunk abban, hogy emberek idejönnek, megnéznek egy előadást, leülnek vacsorázni…
- Te hogy gondolod?
- Én érzek benne valami igazságot, de remélem, hogy nem teljesen így van. Az, hogy elkezdtük fiatalítani a darabajainkat, maga után vonja, hogy a nézőközönség is változik, olyanok jönnek, akik ezeket ismerik. Lavírozunk, keressük, hogy milyen irányba is kellene elmozdulnunk. A Sirály teljesen más, az alternatív vonalat képviseli. Volt például egy Poe-darab, a Spinozában terveztük bemutatni a Piros bicikli stábjával, de végül a Sirállyal egyeztek meg, merthogy ott a közeg jobban megfelel. Ez itt egy más tér.
- Igen, szó szerint is… Mert a hátsó színpad aranyos, intim, de a hátsóbb sorokból nehéz látni, sajnáltam, hogy nem elöl ülök…
- Nem akarok panaszkodni a támogatás hiányára, merthogy mi nem kapunk. Egykor ez így lett felépítve, ezen változtatni sajnos nem tudunk. A művészet rovására megy, ha azt kell mondjuk a rendezőnek, hogy ne játszanak itt, meg ott, hogy a nézők is lássanak. Színháznak tartom magunkat, de vannak nem színházi előadásaink is. A Popper-esteken a csilláron is lógnak, Heller Ágnes és Bächer Iván is szépen megtölti a sorokat. Az igazi pozitívuma ennek a kis színháznak, hogy nagyon intim, előadások után oda lehet menni a művészekhez, beszélgetni velük.
- Te, mint gazdasági vezető, s színházlátogató, hogyan látod a budapesti kis színházak helyzetét, jövőjét?
- Nehéz átfogó véleményt mondani, mindenki panaszkodik, hogy kellene már egy színházi törvény, mert ha csak így, magától alakul minden, előbb-utóbb nagyon nagy kavarodás lesz, s hamarosan vakvágányra kerülünk. Nagyon nagy bánata sokaknak, hogy visszavonták a támogatásokat vagy teljesen, vagy a működést megnehezítő arányban. Így nem lehet annyi premiert tartani, csökkenhet a minőség. Minket ez nem igen érint, egyébként sem kapunk semmit az államtól.
- No s nálatok a színházat eltartja a kávézó-étterem…
- Egyik a másikat. Hol így, hol úgy, egymásra támaszkodnak.
- Szerinted vissza lehet hozni az eredetileg szándékolt kávéházi kultúrát, amiről beszéltél?
- Én nem éltem abban a korban, így csak elképzelem, milyen lehetett. Kicsit sajnálom is, hogy nem volt benne részem, de közben itt egy feltörekvő generáció, akik talán nem egy kávé, hanem egy sör mellett hoznak létre produkciókat, a legkülönbözőbb terekben. A Krétakört például imádom, meg Pintér Bélát… Azt gondolom, hogy valahogy azé a jövő, ha a színház ledönti a klasszikus falakat, és kimegy a legextrémebb helyekre.
- Szerintem, előbb-utóbb ez is klasszicizálódni fog, mint minden. Az újítók is egyszer öregek lesznek…
(Majd beszélgetésünk hirtelen Pintér Béla traccspartiba csap át, A*nyám orrá*ról meg Gyévuská*ról eszmecserélünk, társulati változásokról, a vásári komédiáról, nagyon-nagyon hosszan. Népszerűek… De ez a cikk a Spinozáról szól.)
- Mennyire tudtok előre tervezni?
[kep 3380 r m]- Egy hónapra előre, megvannak az állandó darabok. A Nizsinszkij*nek januárban lesz a 2 éves évfordulója. Máté szereti a darabot, s amíg ő szereti, addig mi örömmel mutatjuk be.
- Mennyire erősen érvényesül a gazdasági szempont?
- Nehéz… Szerettük volna színpadra állítani egy amerikai szerző művét, itthon még nem mutatták be, de Európában már számtalan helyen. Kulka Jánost és László Zsoltot kértük fel, ők rá is bólintottak. Két férfi levelezéséről szól, a hely is ideális lenne hozzá, de ehhez megfelelő anyagi keret kellene, így egyelőre a fiókba került. Pályázatokhoz tudunk folyamodni. Például a Piros biciklivel is nyertünk némi pénzt.
- Miként fest a jövő?
- Készülnek a darabok, műsoron a beszélgetős estek, meg a kabarék, és befogadó színházként működünk tovább… Igyekszünk.
Helyszín:
Spinoza-Ház
1074 Budapest Dob. u. 15.
www.spinozahaz.hu
Kapcsolódó cikkek:
hozzászólok
Yeats Triptichon a Crescendo társulat előadásában
Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.
"NEM ADAPTÁCIÓKÉNT GONDOLTAM EZT" - KULTLÖVÉS A SZEMLÉN
41. Magyar Filmszemle. Stop. Bagota Béla. Stop. Frusztra. Stop. Hajónapló. Stop. Videointerjú: ITT.
Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0
AZ ÉLET HOZTA - RÉMI BEZANCON: HÁTRALÉVŐ ÉLETED ELSŐ NAPJA - TITANIC FESZTIVÁL 5.0
Fotók a nyolcvanas évekből; felhőtlen családi nyaralás; apa, anya és három gyerek; tökéletes családi idill; öt nap öt ...
Kapcsolódó cikkek: 7
Hozzászólások: 0
"YES" TAGS PLEASE! - KOVÁCS BUDHA TAMÁS KIÁLLÍTÁSA
Megtekinthető: 2010. július 7 - július 20.
Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0

