TRANSFORMERS

2007-07-31 — kritika (-) - film — A szerző adatlapja: Bézi Sándor

Őrülten száguldó, kusza fantázia masszám, mely hosszú percekre szokott elszakítani a mindennapos problémáktól (mint nőügyek, pénz, tanulmányok) szinte életre kelt, mikor először hallottam a Transformerek vásznon történő bemutatásáról. Aztán unokahúgom a következő mondattal elvette a kedvem az egésztől: “Mégis mi a jó ebben? Óriás robotok autóvá változnak: hűha… még viccnek is rossz”! Nem túlzok, ha azt mondom magamba roskadtam. Fejemet búnak eresztvén próbáltam végre “felnőttnek” látszani, s minél kevesebbet gondolni a dübörögve debütáló alakváltó fémszörnyekre. Többé-kevésbé sikerrel is jártam, majd hosszú tépelődés után arra jutottam, hogy összeszedem milyen értékeket lehetne kihozni egy ilyen stílusú filmből.

[kep 2697 l m]Mindenek előtt Asimov és Philip K. Dick jutottak eszembe, akik a sci-fi irodalom mérföldköveit égették a hidegháború bányáiból. Nem féltek szárnyalni, s olyan vizekre evezni, ahol emberi gondolat azelőtt még nem járt. Az általuk teremtett világ félelmetessége és könnyed humorral tálalt érdekessége magával ragad, s akarva akaratlan öntözi későbbi ötletek csíráit. Valóban képtelenül hangzik, miszerint távoli bolygókról származó gépek támadnak védtelen emberekre. Egy ilyen ötlet képregényekbe való és nem Márai mellé a könyvespolcra. Ezzel természetesen mindenki tisztában van, tudni kell szelektálni a kategóriák közt, és tudni kell mindenből kicsiholni valami jót, valami érdemeset. Én személy szerint elfogult vagyok, hiszen gyermekkorom képregény gyűjteményének nagy részét a Transformers címet viselő lapok tették ki. Ágyam fölött egy óriási, rajzolt Optimusz Fővezér őrködött, s a legnagyszerűbb ajándék, amit kissrácként kaptam egy űrhajóvá alakítható fekete robot volt, sárga szárnyakkal és egy óriási fegyverrel a kezében.
[kep 2695 r m]S, hogy mire számítottam a film kapcsán? Egy kis pszichológiára, emberi érzelmeket megkérdőjelező (s ezzel a lélek kérdését zárójelbe tevő) robot-gondolkodásra. Matematikával magyarázott világképre, az ember tárgyakhoz való ragaszkodását boncoló dialógusokra (hiszen milyen érdekes, hogy képesek vagyunk kötődni tárgyakhoz: gyerekek plüss figurákat ölelnek, a felnőttek szerelmesek a kocsijukba, még én is féltve őrzöm Amerikából szerzett CTU-s bögrémet). Megannyi érdekes filozófiai töltet, mely komollyá tehet egy komolytalan történetet, s a szemgyönyörködtető akciók mellett talán el is gondolkodhatunk egy kicsit. Természetesen ezekből semmi sem valósult meg.
Kaptunk viszont egy igen ütős, könnyed, nyári két órácskát, ami egyáltalán nem is volt rossz a maga nemében. Nem kellett csalódnom, sőt: kifejezetten megkönnyebbülten és boldogan távoztam a filmszínházból. Igaz, hogy nem egy mély gondolatokkal fűszerezett mozi a Transformers, de tökéletes alkalom a kikapcsolódásra. A humor és a látvány éltetik a darabot. Ilyen jót én már régen nevettem mozgóképen, volt egy kritikus tizenöt perce a filmnek, amikor úgy tűnt vígjátékot nézek. A többiek is így lehettek ezzel, ugyanis hátam mögött és mellettem a nevetés egész skálája elhangzott: a szolid kuncogástól egészen a hisztérikus felröhögésig. Nagyon finom és szerethető poénok csattannak el két igazán látványos akció között, az egyes karakterek meg külön emelnek az előadás fényén. A főszereplő Shia LaBeouf kitűnő választás a kissé szerencsétlen, tesze-tosza főhős szerepére. Energikusan és ügyesen játszotta az egyébként már csontig lerágott karakter típust (sulilúzer), mimikájával és mozgásával egészen feltupírozta a bugyuta figurát. A mellékszereplők is érdekes színei a filmnek: Sam Witwicky szülein nyúlásig volt a közönség, a szigorú kormányügynököt játszó John Turturro pedig egy kifejezetten komikus figurája a mozinak (elég, ha csak néz, vagy elböffent egy-két mondatot).
[kep 2696 l m]Nem is születhetne Michael Bay film agyvelőrobbantó látvány nélkül, s ez most sincs másként. A robotok iszonytatóak és monumentálisak. Úgy pompáznak a vásznon, mint a görög istenek, s olyan könnyedén és látványosan mozognak/változnak, hogy néha meg kellett kapaszkodnom székem karfájába. Mint a legtöbb Michael Bay filmnek, úgy ennek is elcsapottnak éreztem egy kicsit a végét (Mr. Bay a nyitásban tud nagyot durrantani és körülbelül az első óra elteltéig marad eredeti. Tipikus példák: A sziget, Armageddon), de összességében remek nyári mozi született, mely az apró változtatások ellenére kiválóan idomul a Transformers füzetek, és figurák alkotta világhoz.

Eredeti cím: Transformers
Hazai bemutató: 2007. július 3.
Forgalmazza: UIP-Dunafilm
Rendező: Michael Bay
Főbb szerepekben: Shia LaBeouf (Sam ‘Spike’ Witwicky); Megan Fox (Mikaela); Josh Duhamel (Lennox kapitány); Jon Voight (Keller); Anthony Anderson (Glen); John Turturro (Simmons ügynök)
Gyártás éve: 2007 (Egyesült Államok)
Hossz: 143 perc

hozzászólok

Yeats mély intenzitású drámáiban erkölcsi dilemmák, a jó és a rossz küzdelme, a csoda várása jelenik meg költői látomásban. Ezek közül ismerkedhetünk meg A sólyom kútjánál – A macska és a hold – A purgatórium című darabjaival és rajtuk keresztül a Crescendo Színházzal.

CSAK KÜLSŐ HASZNÁLATRA – ESTHER ROTS: A BŐRÖN IS ÁTHATOL – MEDIAWAVE 9.0

„Egy másik kérdés, amire választ kerestem, hogy mihez kezdjünk egy olyan jogrendszerrel, amely az elkövetők jogait védi az ...

Kapcsolódó cikkek: 9
Hozzászólások: 0

KEDVENC SZÍNE A FEKETE – MARGARET CORKERY: EAMON – MEDIAWAVE 11.0

Az angolok ismertek fekete humorukról, ami úgy látszik az írekre is átterjedt már, de az is lehet, hogy ez a Brit-szigetek saj ...

Kapcsolódó cikkek: 9
Hozzászólások: 1

MOZI, DVD, MIEGYMÁS – 2010./27. HÉT

Várható premierek: 2010. július 5. - 11.

Kapcsolódó cikkek: 0
Hozzászólások: 0